Jó szerencsét!

Gyakran felüti fejét hagyományainkban az a gondolat, hogy csak a műszaki szakok rendelkeznek selmeci eredettel.

Nos ősi szakból valóban három van és hagyományaink rendszere ezért nyilvánvalóan ezen szakok alakították legerőteljesebben, de ne feledkezzünk meg arról, hogy már Selmecbányán a Bányászati-kohászati Tanintézetben is szakosodtak második évben a hallgatók, melyek a következők voltak:

– bányaművelő és bányajogász
– bányamérő
– ércelőkészítő
– kémlész és kohász
– pénzverő és aranyválató

Tehát, ha a jogi és közgazdász vonalra gondolunk az már itt is megjelenhetett a gazdasági, gazdálkodási vonalon, sőt egyes források szerint az Akadémia tanára volt Mitterpacher Lajos is. Ő írta meg a műszaki felsőoktatás első Gazdaságtan tankönyvét, melyben hangsúlyozta: „a mérnököknek a gazdasági dolgokban is nem egyszer véleményt kell mondaniok, … szükséges a gazdálkodás alapjainak megismerése”.

1809-ben rendszeresítik az akadémián a felsőbb tanfolyamokra előkészítõ filozófiai kurzust, s a bölcsészeti tanszék keretében kezdi Schittkó János tanár a matematika és fizika oktatását. 1904-ben pedig már jogi tanszék is alapul Selmecen.

Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a gazdász, bölcsész vagy jogász felsőoktatás európai fellegvára Selmecen lett volna, de már itt is fontosnak tartották egyéb kiegészítő területek oktatását elkerülve szakbarbárságot.

/A betegápolásra való utalást az akadémiai oktatáson kívül találjuk. Kiegyezés előtt, valószínűleg 1849-tól működött az „Akadémischer Kranken
Unterstützung Verein”, melyből 1867-ben „Akadémia Segélyező Egylet” alakult. 1875-ben a selmeci asszonyok „Selmeci Akadémiai Betegápoló Egyletet” alapítottak, s ez fedezte a betegápolási költségeket, sőt ápolást is vállaltak, míg az előbbi a rendszeres segélyt intézte. Ehhez a táncestélyek bevételei szolgáltak./

Talán régen elmondható volt, hogy a mérnöki szakma egyben egy másfajta szemléletet is jelentett, manapság ez határvonal a 
tömegképzésnek “hála” elmosódottnak látszik (legalábbis a többséget tekintve). Ti mit gondoltok erről? Mindenesetre akárhogy is forognak a mérnökök fejében a gondolatok fogaskerekei, az elmondható hogy a selmeci hagyományokra minden szakon közel ugyanúgy gondolnak és teljes értékű selmeci diák bármely keresztelt hallgató, aki értékeinket és szokásainkat becsülettel elsajátítja, megéli és továbbadja utódintézményeink hagyományőrző szakjain! Ez a megállapítás egy tavalyi kutatáson alapul.