A bursch kifejezés hagyományainkban általában azokat a diákokat jelenti, akik szívvel-lélekkel vesznek részt szokásainkban. A szó láttán német eredetre gondolunk és fellapozva a német szótárat, a következőt találjuk :

Bursche – fickó, fiatalember, legény

Ennél tovább kutatva azonban azt találjuk, hogy etimológiáját tekintve a bursche kifejezés a diákszállás, a bursa lakóját jelenti, amit a 18–19. században általánosan használták a diákok megnevezésére. A bursa – a latin erszény szóból származik, mely a diákok közös szállása, ahol az ott tartózkodásért fizetni kell.
Ezeket a költségeket és gyakran az étkezések árát is közös kasszából finanszírozták.
Olyan is előfordulhatott, hogy magukat a tanórákat is ezeken a helyeken tartották. 

A selmeci diákhagyományokat követő diáktársaságok előszeretettel használják a bursch kifejezést. Az ábrán a Fehérvári Burschok képe látható, akik a 2017-es Visszatolást szervezték.

A városi kézművesek és kereskedők ugyanúgy, csak éppen nagyobb gazdasági és társadalmi erőfeszítéssel – harcoltak a jogaikért, mint az iskolák, ezért egyáltalán nem véletlen, hogy a diákság is létrehozta a céhek mintájára a maga érdekszövetségeit. Hasonló, de kissé módosult, kibővített jelentéssel felruházva az eddig leírtaktól, ezeket az érdekszövetségeket az Európai Egyetemeken bursának nevezték. A bursa tulajdonképpen láda volt, amelyben a diákok a közös pénzt és a fontos iratokat őrizték. (Akárcsak a céhek a maguk kincsét a céhládában.) Ugyanazon az egyetemen több bursa is lehetett és a diákok gyakran nemzetiség szerint is elkülönültek. A magyar fiúk például a ,,Bursa Ungarorum” köré gyülekeztek, ha pénzt akartak befizetni vagy kivenni, de persze olyankor is, ha valakit, valamit ünnepelni kellett. Ennek felügyeletét az elnök látta el.

Tehát a szó latin formáját melyet már középkori német egyetemeken is ismerhettek kissé kiegészítve megkapjuk a Bursche kifejezést. Ebből kiindulva bajtársi diákszövetségek, a Burschenschaftok neve is erre az eredetre vezethető vissza, mely mozgalom 1815 körül Jénában kezdett kibontakozni és elsősorban német nyelvterületen terjedt el.

1823-ban Selmecen is megalapul egy ilyen jellegű társaság, a ,,Deutschen Gesellschaft zu Schemnitz” mely a burschenschaft mozgalom helyi megfelelőjének számított. Ez a szervezet még Selmecen megszűnt. Tehát a német (vagy német közvetítésű) elemek nem úgy kerültek hozzánk, hogy valahonnan lemásoltuk azokat, hanem a helyi diákéletre hatottak a nem kis létszámban ott tanuló németajkú hallgatók. Erről majd valamikor talán egy hosszabb cikkben is írni fogunk 🙂

Bár a hagyományőrzők között páran felkapják fejüket arra, ha a bursch szót bursnak írják, de ha a német diákoknak belefért egy kis németesítés, akkor talán nekünk is beleférhet egy kis magyarosítás 🙂

(és igen, valószínűleg a Bursa Hungarica ösztöndíj sem véletlenül kapta ezt a nevet 😉 )