Tag: egyetem

Mire lehet számítani egy balekhéten?!

Jó szerencsét!
Hallottál már olyanról, hogy balekhét?

A selmeci hagyományőrző karokon (Sopron, Miskolc, Dunaújváros, Székesfehérvár) általában balekhétnek hívják azt a tanév kezdetét megelőző hetet vagy pár napot, amikor a frissen felvett leendő egyetemi hallgatók megismerkednek egymással és a felsőbb évesekkel. De miért nem gólyahét vagy gólyatábor a neve és mi a különbség?

Bár nehezen kutatható, hogy a történelmi Magyarország területén melyik felsőoktatási intézmény tartott először ilyen jellegű napokat, azt biztosan tudjuk, hogy Selmecbányán már a múlt században fogadták a beiratkozás előtt álló fiatalokat. Néhány ugratás és vicc mellett bemutatták nekik a várost, az egyetemi szokásokat, megismerhettek idősebb hallgatókat és gyakran a szállás keresésében is segítettek. Ez a szokás maradhatott meg az iskola Sopronba való költözésekor (aztán innen a többi testvérvárosba való elkerüléskor) és mivel hagyományainkban résztvevő első évest baleknak hívják, nem gólyának innen eredhet a név: balekhét.

A gólyahetek alapötlete is az, hogy a frissen felvettek összeismerkedjenek, jól érezzék magukat, de néhány esetben túlzottan jól sikerülhet az ivás, a partizás és a kicsapongás része a programnak. Természetesen a balekhéten szintén lehet alkoholt fogyasztani és vannak bulik, de jellemzően elmondható, hogy a fókuszban egy más cél van (vagy kéne legyen)!

Bár négy városról és több, mint egy tucat szakról beszélhetünk, van néhány jellemző eleme a balekheteknek, (még ha ezek mindegyike nem is fedezhető fel az összes szaknál egyéb körülmények miatt):

– az egyik fő cél a közösségépítés és az ismerkedés, a bajtársiasság érzésének kialakítása
– találkozás felsőbb évesekkel, akik később nehézségek esetén segítséget tudnak adni
– teljes egészében felsőbb éves hallgatók (Firmák) szervezik, akik nem feltétlenül vannak a HÖK kötelékében, de önkéntes módon látják el a felmerülő feladatokat
– az elsősök költségeinek csökkentése érdekében, a Firmák esetenként fejenként több tízezer forinttal támogatják a rendezvényt
– ebben a pár napban megismertetjük az elsősökkel diákszokásaink néhány elemét
– bemutatjuk az egyetem, a kollégiumok és a város fontosabb helyszíneit
– szórakoztató és kulturális programokat biztosítunk
– a beiratkozáshoz szükséges adminisztráció és a tárgyfelvétel is ezekben a napokban történik
– általában van sör 😀

Elmondható, hogy a balekhét arról szól, hogy elkezdjük egyetemi közösségünkkel megismertetni az elsősöket. Bár elsőre az egész furcsának tűnhet, de itt egy olyan segítőkész szociális közeg várhatja őket, ami nagyban hozzájárul a diákévek tartalmas eltöltéséhez. Sok oktatónk is részt vett anno elsősként ezen a rendezvényünkön, sőt gyakran visszatérő vendégek rajta. Természetesen ezek általános tapasztalatok, sajnos lehetnek rossz példák is, de olyan túlkapások, mint amik a néhány éve történtek egy balatoni gólyatáborban SOHA nem is voltak és nem is lesznek! Ha viszont tanulmányról beszélünk, már két kérdőíves felmérés is bizonyítja, hogy a diákoknak elsöprő többségben tetszik a balekhét!

érkezés balekhétre (Sopron) 2011

Barátsággal várjuk a leendő balekokat! 

Tankból építettek részecskegyorsítót az egyetemen Sopronban!

A múltkor Lámfalussy Sándor utáni kutatás során előtérbe
került a Faipari Mérnöki Kar.

Ez a szervezeti egység is átnevezésre került mostanában. Simonyi Károly Műszaki Faanyagtudományi és Művészeti Kar lett belőle. A jól hangzó EMK, FMK, KTK teljesen egyértelmű volt mindenki számára, míg a mostani SKK és LKK még talán annyira nem áll szájra…

Valószínűleg, ezért kicsit idegenkedve tekinthettünk Simonyi Károly nevére, de pár cikk olvasása után kiderült, hogy nem semmi forma volt a Professzor Úr! Büszke lehet egy kar arra, ha viseli a nevét! A csapatával megépített részecskegyorsítóval elvégezték hazánkban az első atommag-átalakítást!!
Hát ez nagyon menő dolog ám! 😀 Még ma is az lenne, hát még akkor!
De idézzünk egy Vele készült interjúból:

,,– A Nyugat-magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Fizikai Intézetének folyosóján márványtábla hirdeti az 1951-es, nevezetes kísérlet sikerét…

– Azt a márványtáblát tudtomon kívül készítették, nem tiltakozhattam ellene.
Akkor is túlzásnak éreztem, ma is annak tartom, bár nem tagadom, jólesett a fizikustársadalom elismerése. Azonban jó, ha tudjuk, Angliában Cockcroft és Walton már húsz évvel előttünk létrehoztak magreakciót gyorsítóberendezés
segítségével. Nobel-díjat kaptak érte 1951-ben. Nem akarom lekicsinyelni teljesítményemet, főleg munkatársaimét nem, csak azt szeretném, ha jobban figyelnénk az arányérzékünkre, amikor a hazai eredményekről beszélünk.
/ Vajon mit szólt volna ahhoz, hogy egy egész kart neveztek el róla? 🙂 /

A Kőhattyú által digitálisan színezett              kép a soproni gyorsítóról

– A háború után néhány évvel honnan voltak eszközeitek a gyorsítóhoz?
– A szigetelőket már említettem, a vas alkatrészeket pedig a Sopron környéki erdőkből szerezte be Horváth bácsi a megépítésre váró Van de Graaff-kaszkádgenerátorunkhoz.

– Jól hallottam? Az erdőből gyűjtöttetek alkatrészt?
– Igen, onnan hoztak óriási acéllemezeket. A Sopron környéki harcokra kilőtt tankok emlékeztettek a környékbeli erdőben. Azokat trancsírozta szét Horváth bácsi két segédjével, hogy gyorsítót építhessünk. Azután egyszer úgy jöttek vissza, hogy kezük, fejük be volt kötözve. Egy T–34-esből szereztek anyagot, s közben belelángvágóztak az acéllemez túloldalán lévő gránátba. Szerencséjükre közöttük állt a gyorsítóba szánt fémlemez.

– Simonyi Károly 1952-ben elhagyta Sopront, a Központi Fizikai Kutatóintézetben folytatta a megkezdett atomfizikai kutatást…

– Nem kellene így fogalmaznod, hiszen Sopronhoz soha nem lettem hűtlen.
Ma is nagy szeretettel emlékszem a városra, egyetemére…
Kisebbik fiam, Tamás anyakönyvi kivonatában dokumentálva is van az ottlétem, ő ugyanis Sopronban született.
A soproni egyetem „hagyott el” engem. A Bánya- és Kohómérnöki Kar Miskolcra költözött, én meg közben leszálltam Budapesten.”
Reméljük, ma is ilyen színvonalas oktatásra törekednek nálunk! Az interjú alapján teljesen szimpatikus tudós ember képe bontakozott ki előttünk.
A linken találjátok a teljes cikket.

JÓ SZERENCSÉT!