A bursch kifejezés hagyományainkban általában azokat a diákokat jelenti, akik szívvel-lélekkel vesznek részt a selmeci diákéletben. A szó láttán német eredetre gondolunk és fellapozva a német szótárat, a következőt találjuk:
Bursche – fickó, fiatalember, legény.
Más helyen a bursch kifejezésre azt találjuk, hogy hallgatót jelent német egyetemen.
Ennél tovább kutatva azonban azt találjuk, hogy etimológiáját tekintve a bursche kifejezés a diákszállás, a bursa lakóját jelenti, amit a 18–19. században általánosan használták a diákok megnevezésére. A bursa – a latin erszény szóból származik, mely a diákok közös szállása, ahol az ott tartózkodásért fizetni kell. Ezeket a költségeket és gyakran az étkezések árát is közös kasszából finanszírozták. Olyan is előfordulhatott, hogy magukat a tanórákat is ezeken a helyeken tartották.
A városi kézművesek és kereskedők ugyanúgy, csak éppen nagyobb gazdasági és társadalmi erőfeszítéssel – harcoltak a jogaikért, mint az iskolák, ezért egyáltalán nem véletlen, hogy a diákság is létrehozta a céhek mintájára a maga érdekszövetségeit. Hasonló, de kissé módosult, kibővített jelentéssel felruházva az eddig leírtaktól, ezeket az érdekszövetségeket az Európai Egyetemeken bursának nevezték. A bursa tulajdonképpen láda volt, amelyben a diákok a közös pénzt és a fontos iratokat őrizték. (Akárcsak a céhek a maguk kincsét a céhládában.) Ugyanazon az egyetemen több bursa is lehetett és a diákok gyakran nemzetiség szerint is elkülönültek. A magyar fiúk például a ,,Bursa Ungarorum” köré gyülekeztek, ha pénzt akartak befizetni vagy kivenni, de persze olyankor is, ha valakit, valamit ünnepelni kellett. Ennek felügyeletét az elnök látta el. (Avatástól ballagásig 2007)
Tehát a szó latin formáját melyet már középkori német egyetemeken is ismerhettek, kissé kiegészítve megkapjuk a Bursche kifejezést. Ebből kiindulva bajtársi diákszövetségek, a Burschenschaftok neve is erre az eredetre vezethető vissza, mely mozgalom 1815 körül Jénában kezdett kibontakozni és elsősorban német nyelvterületen terjedt el.
1823-ban Selmecen is megalapul egy ilyen jellegű társaság, a ,,Deutschen Gesellschaft zu Schemnitz” mely a burschenschaft mozgalom helyi megfelelőjének számított. Ez a szervezet még Selmecen megszűnt. Tehát a német (vagy német közvetítésű) elemek nem úgy kerültek hozzánk, hogy valahonnan lemásoltuk azokat, hanem a helyi diákéletre hatottak a nem kis létszámban ott tanuló németajkú hallgatók. Megítélésünk szerint a burchenschaft mozgalom mint a német ifjak „felforgató” nemzeti törekvéseinek képviselője elsősorban politikai szervezetnek minősült. Gyakorlatilag azonban, legalábbis ez a selmeci hajtás nem igen volt több, mint kifele zárt, belül összetartó diákközösség, amely hagyományos szokások szerint rendezte be és élte saját,elég színes, de kissé öncélú életét.
Bár a hagyományőrzők között páran felkapják fejüket arra, ha a bursch szót bursnak írják “ch” nélkül, de ha a német diákoknak belefért egy kis németesítés, akkor nálunk is elfogadható ez a magyarosabb írásmód. Egyébként ez az írásmód korábban is megjelent már.
(És igen, valószínűleg a Bursa Hungarica ösztöndíj sem véletlenül kapta ezt a nevet. 😉 )
Kiegészítésként közöljük a. Doki hozzászólását a témához, mely tovább bővíti a témáról ismereteinket:
,,A Burschenschaftok mai napig létező szervezetek német nyelvterületeken és bár valóban a 19. század elejére vezethető vissza a megalakulásuk merőben eltér a mai értelmezésük a történelmi gyökereiktől. Kezdetben a felvilágosultan gondolkodó akadémiai diákok gyűjtőhelyei voltak ezek a szervezetek és nyíltan kiálltak az önkényuralom, a társadalmi határok, a nemesség ellen, valamint a Napóleoni Háborúk idején és a német egyesítés korában sokat tettek a német kultúra terjesztéséért, sőt akár csatákban is részt vettek szabadcsapatokként. A 19. század végére azonban válságba kerültek és megszűntették őket a köreikben elterjedt nacionalista, elitista és antiszemita módszereikért, ami szembement az adott kor szellemével (a kezdeti törekvéseikkel ellentétben ugyanis ekkorra már szinte csak gazdag német férfiak lehettek tagjaik, sőt vallási/származási tekintetben is kirekesztettek számos korábbi tagot, illetve nem vettek fel pl. zsidó származásúakat). A Második Világháború után alakultak újra és a mai értelmezésben egyértelműen szélsőjobboldali egyetemi körökként illetve diákszövetségekként működnek, a német és osztrák diákság kevesebb, mint 1%-át összekapcsolva ilyen módon. A szélesebb német ajkú társadalom jobb esetben maradi, elitista klubnak tartja ezeket, rosszabb esetben egyenesen neonácinak, ha jól tudom vannak olyan tartományok ahol egyenesen tiltják is a működésüket. Szóval mi a Selmeci Hagyományok szűrőjén át az Akadémia diákszövetségét értjük ez alatt, illetve magunkat akik a mai napig őrizni szándékozzuk a kezdeti eszméket, azonban ha egy német vagy osztrák embernek kezded nagy lelkesen mesélni, hogy te bizony bursch vagy akkor azzal könnyen félreértésbe kerülhetsz.
Ezt a vélekedést egyébként osztrák diákok is megerősítették bennünk.