Gyakran felüti fejét hagyományainkban az a gondolat, hogy csak a műszaki szakok rendelkeznek selmeci eredettel.

Nos ősi szakból három van és hagyományaink rendszere ezért nyilvánvalóan ezen szakok alakították legerőteljesebben, de ne feledkezzünk meg arról, hogy már Selmecbányán a Bányászati-kohászati Tanintézetben is szakosodtak második évben a hallgatók, melyek a következők voltak:

– bányaművelő és bányajogász
– bányamérő
– ércelőkészítő
– kémlész és kohász
– pénzverő és aranyválató

Tehát, ha a jogi és közgazdász vonalra gondolunk az már itt is megjelenhetett a gazdasági, gazdálkodási tárgyakkal.

1809-ben rendszeresítik az akadémián a felsőbb tanfolyamokra előkészítő filozófiai kurzust, s a bölcsészeti tanszék keretében kezdi Schittkó János tanár a matematika és fizika oktatását. 1904-ben pedig már jogi tanszék is alapul Selmecen.

Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a gazdász, bölcsész vagy jogász felsőoktatás európai fellegvára Selmecen lett volna, de már itt is fontosnak tartották egyéb kiegészítő területek oktatását elkerülve szakbarbárságot, hogy egy nagyobb látókörű képzést biztosíthassanak.

Egészségügyre való utalást, a következő helyen találhatunk:

Talán régen elmondható volt, hogy a mérnöki szakma egyben egy másfajta szemléletet is jelentett, manapság ez határvonal a 
tömegképzésnek “hála” elmosódottnak látszik (legalábbis a többséget tekintve). Ti mit gondoltok erről? Mindenesetre akárhogy is forognak a mérnökök fejében a gondolatok fogaskerekei, az elmondható hogy a selmeci hagyományokra minden hagyományőrző szakon közel ugyanúgy gondolnak (ezt kutatás is alátámasztja) és teljes értékű selmeci diák bármely keresztelt hallgató, aki értékeinket és szokásainkat becsülettel elsajátítja, megéli és továbbadja utódintézményeink hagyományőrző szakjain!