Kinek való a “Soha napja”? Szerintetek?

A selmeci hagyományok, mindig önkéntes alapon történt. Többségében azok vettek részt benne, akik barátságokra leltek benne vagy megérintette őket egy nosztalgikus, talán nemesebb értékrend utózöngéje.
Sosem volt kényszer.

A kollegialitás, a barátság, segítség nyújtása a pogányoknak, a balek-Firma kapcsolat előre vetített nagyszerűsége, mind olyan téma, amit NEM kötelező megígérni, ha az ember valójában nem gondolja komolyan. Ezek nélkül a keresztelkedés fő értelmét is elveszíti és külsőségekre degradálódik, tehát fölösleges.

Mind különbözőek vagyunk, mind mást tudunk adni és ez nem baj.
Az a baj, ha nem akarunk vagy tudunk átadni mást csak rosszul értelmezett selmeci szerepeket, hagyományokbeli tudatlanságot és csupán a puszta ivásra vonatkozó buzdítást.

Bár a pogány a hierarchia alján van, egy erős joga mindenképpen van!
Firmát választani! Ezt a döntést mindenféle érzelmi manipuláció nélkül kéne meghoznia úgy, hogy több Firmával megismerkedik, beszélget és olyan Firmát választ, akire tényleg szüksége van. Félrevezető azoknak a “sztár Firmáknak” a módszere, akik begyűjtik a pogikat, mint valami trófeát, hogy minél több legyen.

Nem egyszer találkozhattunk olyannal, hogy a Firma keresztelő után hamar elfelejtkezik balekjáról. Miért? Mi történt pár hónap/hét alatt? Semmi különös. Egyszerűen nem volt meg valamelyikük részéről a tényleges szándék.

Beszélgessünk, hogy elkerüljük ezt!

Beszélgetni lehet négyszemközt, teljesen őszintén a pogányokkal, hogy
mik az elképzeléseink a selmeci hagyományokról mik a jövőbeli terveink
és ő hogyan vélekedik ezekről stb…

Ha olyat mondunk, amit tényleg gondolunk, nem okozunk másnak és magunknak sem csalódást később.

Ha Firmád szerinted elhanyagolt Téged, nem kell követned ezt az utat.
Te csinálhatod másképp, tanulhatsz belőle! Bár a Firma-balek kapcsolat egyik mottója az, hogy egy életre szól és valóban így is kell kezelni a jelent, az élet felülírhatja a terveket. Egy másik városba, országba való költözés, család, munka stb. sok minden más kapcsolat mellett, erre is kihatással lehet. Igazából csak a jövő a megmondhatója, hogy egyetem után mi lesz. Törekedjünk arra, hogy szép és tartalmas diákéletet élhessen balekunk. Az Alma Mater elhagyása után ennek a kapcsolatnak a milyensége, kezdeményező oldala inkább már rajta múlik. Az ő térfelén pattog a labda. Ilyenkor derül ki, hogy a Firma keresi a balekot felállás mennyire fordul át egy kölcsönösségbe.

Úgy alakul és él tovább hagyományunk, ha továbbadjuk azokat a közösségi
értékeket, amikre anno felépült és amikhez talán még hozzá is tudunk tenni.

Kívánjuk, hogy őszintén megélt vidám és komoly emléketek is legyen leendő balekotokkal! Gondoljátok át jól, kit fogadtok közösségünkbe, hisz a felelősség a Tiétek!

Jó szerencsét!
Kőhattyú