Tag: selmeci hagyományok (Page 4 of 4)

Valétálás – szalamander Miskolcon 2017.06.22.

 

fotó: Vajda János (boon.hu)

Június 22-én 21.30 körül indul a szalamander a Városház térről.

A Szalamander a Miskolci Egyetemen 2017-ben valétáló (végzős) hallgatók városi ballagási ünnepsége és fáklyás felvonulása, mely a selmeci diákhagyományok részeként az UNESCO szellemi, kulturális örökség nemzeti jegyzékének eleme.

A nagyszabású esemény felvezetéseként a Miskolci Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti Intézete hallgatóinak előadásában felcsendül a selmeci-soproni-miskolci diákhagyományok dalaiból építkező Carmina Universitatis, melyet a Miskolci Egyetem működésének 60., a jogelőd Selmeci Akadémia alapításának 275. évfordulója alkalmából írt Csemiczky Miklós zeneszerző.

forrás: operafesztival.hu

Az esemény facebook linkje, részletesebb programmal (KATT)

 

Pünkösdi Örökség Ünnep a Szentendrei Skanzenban 2017.06.04-05.

Selmeci hagyományőrzők is képviseltették magukat a szentendrei Pünkösdi Örökség Ünnepen. Az idő hasonlóan egy jó balekhéthez bitang meleg volt, de legalább árnyék nélkül. A hangulatot barátinak tapasztaltuk. Megismerkedtünk a többi hagyományőrzővel, akik gyakran kedveskedtek valamilyen kis harapnivalóval vagy szomjoltóval nekünk.
Ők, természetesen számíthattak cserébe egy nótacsokorra 🙂
Kölcsönöztünk hangszert vagy muzsikust (tuba, tangóharmonika, hegedű) párszor,
hogy legyen zenei kíséretünk is.

Remek hangulatban telt a hétvége, kiderült, hogy a tarokk szabálya nem annyira bonyolult, még ha a játék maga nem is egyszerű, (persze, ha nyerni is akar az ember, akkor nem árt pár hónap gyakorlás 😀 ) valamint, hogy a fokos nyeles végével fárasztó de jó móka párbajozni.

Az érdeklődő látogatók közül soknak, valamely rokona vagy ismerőse tanult az egyik hagyományőrző karon, de fiatalabbak szintén körbenéztek nálunk.

Ez a kezdeményezés hasznos, örülünk, hogy sikerült erre a skanzennak forrást szerezni!

képek: saját forrás

Valétálás Székesfehérváron 2017.05.27.

kép: 2014-es valétálás Fehérváron                                             forrás: Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kar, Geoinformatikai Intézet facebook oldala

Május 27-én, szombaton este 8 órakor kezdődik a valétálás a fehérvári GEO-ban. A Selmecbányáról eredő ballagás-valétálás szokása 45. alkalommal elevenedik meg itt, immár fehérvári koreográfia szerint. 

Az Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kar, Geoinformatikai Intézet facebook oldalának közlése alapján. Bővebb infóért katt!

Költöző madarunk: A Kőhattyú szobrot csillén tolják Miskolcra!

,,A kút eredetileg az Orsolya téren állt, ahol még víz is csobogott belőle. Azonban a Városszépítő Egyesület javaslatára később áthelyezték mostani helyére, az Egyetemi Klub elé, a Hunyadi János utca és a Béke út találkozásához.  

Nem sokkal ez után az 1930-as években meg is született a kőmadárról szóló legenda. E szerint a Nyugat-magyarországi Egyetemen egy többször is sikertelenül vizsgázó diáknak azt mondta szigorú professzora, hogy csak akkor fogja átengedni a vizsgán, ha a kőhattyú kitollasodik. A diákkal együtt érző tréfás kedvű osztálytársak segítségével reggelre a hattyú valóban tollruhát öltött, ugyanis csiriz és lúdtollak segítségével felöltöztették a szobrot. A professzor pedig megenyhült, és a tanuló végre átmehetett a vizsgán. 

Azóta a hattyútollazás a Valétálás (az egyetemisták búcsú szakestjének) színfoltja, s a város egy mai napig őrzött szokása. 

Egy 1972-es szakesten azonban kiderült az igazság. Ott volt ugyanis Dr. Nemky Ernő, az erdészeti növényi tanszék egykori professzora, aki jelen volt az első tollragasztásnál. „1932-ben történt a gazdasági válság idején, amikor elindult Budapestről Sopronba az első filléres vonat. Négyen ballagtunk haza éjszaka, s azon tanakodtunk, hogyan kellene megkacagtatni a filléres vonat utasait. Megtollasítottuk a hattyút. Másnap reggel már ott állt két marcona rendőr, s másik kettő sikálta a csirizt… A diákok legendát faragtak ebből, s minden évben megismétlik a mókát. Nem gondolnak gazdasági válságra, talán nem is hallottak filléres vonatról. Csak együtt örülnek.” Mesélte el az esten a professzor. „ Idézet az alon.hu oldaláról

                                         Kőhattyú Sopronban

Út Miskolcra:

2017-ben valósul meg, annak az összefogásnak az eredménye (KITOLÁS), ami megkereste Vaski Lászlót és Farkas Ágnest a Hattyútollazó nóta szövegének és dallamának szerzőit, hogy egy soproni ünnepség és szakestély keretében Miskolcra tolják a Kőhattyú szobrot a baráti összetartozás gesztusaként több résztvevővel együtt. Itt a felújított UV-dombon fog helyet kapni, majd egy szemeszter elteltével továbbtolják Székesfehérvárra és Dunaújvárosba. Ennek időpontja és a részletek egyelőre még megbeszélés alatt állnak.

A soproni, ünnepi szakestély azzal fog zárulni, hogy a Búcsúdal éneklése közben a Soproni Városgazdálkodás szakemberei Edébe, a csillébe emelik az alkotást, amit régen végzett erdőmérnökök és aktív diákok közösen fognak az egy hétig tartó program során Miskolcra tolni a szerzőkkel.
Sikerült Sopronban tanult bányamérnököket is meghívni az eseményre, akik ferulával fogják nógatni az esetleg belassuló csilletolókat.

A Soproni Egyetem az ünnepség kezdőnapján a KISZ-házban délelőtt újra bemutatja Ruzsinszky rég nem játszott Soproni diákok című darabját, majd a rektor hivatalosan kihirdeti a Kőhattyú: Selmeci Hagyományokért Ösztöndíj megalapítását.

Az ösztöndíjra minden, a közösségért önzetlenül tevékeny és más ösztöndíjban vagy támogatási formában nem részesülő hagyományőrző diák pályázhat, átlagtól függetlenül.

Miskolcon a Cantusok Köre és a Dudujka-völgyi Rókák Baráti Társasága által szervezett hagyománytörténeti előadás, Nedvesest és bál fogja várni a Hattyút.

A lelkes diákok jelentkezését az eseményre ezen a linken várjuk.
Minden további friss információ is itt található!!

Volt, hogy elvesztettem a fejem!

,,Az első félévi vizsgaidőszak után fő feladatunk a szalagavató szakestélyünk megszervezése volt.
Ebben is törekedtünk a hagyományok szerinti megvalósításra. Ennek egyik fő eseménye a legendás ,,hattyútollazás” volt.
Az ezermester Balsay Laci barátunk vállalkozott arra, hogy a hattyú, háborúban elvesztett nyakát rekonstruálja.


kép: Illyés Benjamin; Soproni egyetemisták voltunk… c. könyvéből (éve: 1958?)


,,Tudományos” alapossággal készült erre,. Mint nagy természetbúvár először beszerzett egy madártani könyvet, és a színes képek alapján kiválasztott egy modellt.
Ennek alapján állapította meg a hattyú teste és nyaka arányát, formáját.
Ezután szobájában többnapos munkával megformázta a ,,hattyúi nyakat”.
Persze az évfolyamtársak nagy érdeklődéssel követték vállalkozását.
A szalagavató előtti napon helyezte a nyakat a csonka szobor testébe.
Az akciója jól sikerült, a rekonstruált hattyú ismét büszkén díszítette a teret és évfolyamunk is gyarapodott egy nevezetes tettel.”

(forrás: Illyés Benjamin; Soproni egyetemisták voltunk…)
kép 1958?-ból

4. oldal / 4

JÓ SZERENCSÉT!


Adatvédelem - ÁSZF