Valószínűleg nem bánnád, ha hajótörést szenvedve ezen a szigeten kéne maradnod egy darabig. Tartományait igazgathatnák Firma hercegek 😀
Rendkívül kreatív munka, köszönet érte Dalospacsirtának!
Világost a geósnak!
6. oldal / 15
⚒ Jó szerencsét! ⚒
Kedves Selmeci Diákok!
Az összes selmeci diákhagyományőrző valéta elnök (Sopron, Miskolc, Dunaújváros, Székesfehérvár) meghívásával és támogatásával létrejött Tanácskozáson a következő levél született. Selmeci diákhoz méltó megoldás, melyre büszkék lehetünk 🙂
Hagyománykutató “gépezetünk” készen áll, ha Pesten is úgy gondolják, szívesen segítünk! 🙂
Jó szerencsét!
Suum Cuique!
Kedves BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Hagyományőrző Kör és a BME további selmeci diákhagyományok elemeit használó diákjai!
Fogadjátok el barátságunk, mely egykor megvolt a Műegyetem diákjai és a soproni selmeci diákok hagyományőrzői között. Örülünk, hogy a selmeci diákhagyományok által közvetített értékeket (hazaszeretet, szakmaszeretet, bajtársiasság, barátság) követendőnek tartjátok, de kérjük, hogy ezen célokat ne a selmeci diákhagyományok szokás- és hagyományrendszerével kívánjátok elérni, mert ezen hagyományrendszer a magyarországi selmeci diákhagyományok szerinti jogutód intézményekhez, (Sopron, Miskolc, Dunaújváros, Székesfehérvár) azok diákjaihoz kötődnek, ők az aktív formálói. Térjetek vissza saját hagyományaitok gyökeréhez, formáljatok, alakítsatok ki újakat, használjátok a meglévőeket, melyek nem hozzánk kapcsolódnak. Saját hagyományaitok kutatásához segítséget tudunk adni! Egy három éves átmeneti időszakban folyamatosan leépíthetőek Nálatok a selmeci diákhagyományok elemei, melyek helyére ültethetitek saját hagyományaitokat és azon szokásokat, melyekre majd Ti is büszkék lehettek, ebben is segítünk! Éljetek ezzel a lehetőséggel, mely a Ti és a Mi javunkat is szolgálja! 2018 június 30-ig várunk válaszotokra. Sajnos amennyiben ezzel a lehetőséggel nem éltek, teljes mértékben el kell határolódjunk Tőletek és mindenkitől, aki Titeket támogat ebben a tevékenységben.
Reméljük, hogy szavaink megértő fülekre találnak!
Eme levél az összes selmeci diákhagyományőrző valétaelnök vagy delegáltjaik támogatását élvezi!
Üdvözlettel,
Selmeci Diákok
UPDATE:
Tudomásunk szerint:
A levélre végül jött egy kb. 3 oldalas válasz, amelyben inkább kérdések és hosszas fejtegetések voltak, de arra irányuló konkrét válasz nem, hogy valóban készek lennének hagyományaink másolásával felhagyni és saját alapokra állni idővel.
Talán szándékosan provokatív (?) volt már maga a megszólítás is és több, a fő témától eltérő mellékvágányra kívánták elterelni a párbeszédet. Kicsit olyan volt, hogy küldtek valamit, hogy ne mondhassák, hogy nem küldtek, de a lényeget nem mondták ki. Ezek ellenére az esélyt megkapták és fel lett ajánlva kb. egy tucat délutáni lehetőség augusztusban egy személyes győri találkozóra (a valelnökös levél gyakorlati megvalósításával kapcsolatban). Az egész kari ’’hagyományőrző” társaságuk közül senki nem ért rá, majd jelezték, hogy egyébként mennek a selmeci szalamanderre. Ez egyértelműsítette, hogy az eddigi tevékenységüket kívánják folytatni, nem szeretnének a felkínált lehetőséggel komolyan élni, csupán ezt a gesztust is egy “legitimizációs” lépésnek könyvelnék el. Ezen a ponton ez az ügy lezárult, senki nem kívánt velük a továbbiakban foglalkozni. Mint látható az OMBKE eset kapcsán is, valóban hagyományaink másolását kívánják folytatni, akár kierőszakolva is, annak valamilyen általuk „legitimnek” tartott utat keresve. Ezért is környékezték meg az OMBKE társaságát és akarnak belépni a szervezetbe. Szerencsére, mint írásukból is következik, még ők sem tekintik hagyományőrzésüket ,,legitimnek”, azonban azt ezzel a lépéssel sem fogják elérni, csupán újabb hátulról furakodós, kierőszakolás érzetet adnak az egésznek.
Az általunk is látott írást először nem tudtuk eldönteni, hogy nyilvánosnak szánták vagy nem (neveik is szerepeltek benne), aztán meg ezek után nem is volt prioritás. Természetesen az akkori valelnökök és az ősi szakos valelnökök tudtak az ügyről, nekünk pedig nem feladatunk ezzel az üggyel foglalkozni. Van sok egyéb terület, amivel tudunk foglalkozni szerencsére 🙂 Ha valami nagyobb hír van, azt közreadjuk, de inkább humort faragunk ebből a szomorú szituációból.
Az “UNESCO-s anyagot” itt találjátok:
selmeci_diakhagyomanyok_unesco
UPDATE 2.0:
Eredeti forrás: (katt ide)
UPDATE 3.0:
Jó szerencsét!
Magának az írásnak a tartalmát nem kommentáljuk itt, csak annyi megjegyzést teszünk, hogy 2 éve a pestiek felé felajánlott együttműködési lehetőség valós volt.
Kutatások során valóban találtunk náluk diákéletre vonatkozó és alkalmazható saját hagyományrendszert (tőlünk is sok ihletet vettek, de teli van saját elemekkel is). Minden feszültség megoldódhatna és kölcsönösen előnyös dolog sülehetett (sülhet?) volna ki belőle, ha elindulnak elődeik útján 😉
“Az OMBKE Választmánya 2019. június 18-i ülésén az OMBKE Elnöke által a Selmeci Diákhagyományok körül támadt viták tisztázására létrehozott Ad Hoc Bizottság jelentését megvitatta és 3 ellenszavazat, 1 tartózkodás és 15 igen szavazat mellett a következő határozatot hozta:
A Selmeci Diákhagyományok a Selmeci Bányászati és Erdészeti Akadémia jogutód intézményeinek öröksége, az egyetemi élet részeként azok éltetése és tovább örökítése a mindenkori utódkarok Alma Máterei diákságának joga és feladata.
A Selmecbányán 1892-ben alapított OMBKE műszaki-tudományos és szakmai érdekvédő egyesület, így – ugyan a Selmeci Diákhagyományokkal kapcsolatban döntési jogköre nincs – de a tagság döntő része megkeresztelt balekként vagy firmaként, filiszterként az egyetemi éveket követően az Egyesület keretén belül éli meg ezeket a hagyományokat. Az Egyesület tagja BÁRKI lehet, aki elfogadja az Egyesület alapszabályát és érdekli a bányász-kohász szakmai kultúra. A
diákhagyományok nem azonosak az ipari szakmai hagyományokkal. Igaz, hogy az utóbbinak alapja az előbbi, de az ipari hagyományok az időben, az adott körülményekhez igazodva alakultak. Azonban a selmeci szellemiség megmaradt.
Az Egyesület Selmeci öregdiákjai szerzett örökségének részeként végzi a Selmeci Diákhagyományok, akadémiai történetek, a Bursch-nóták és hagyományrendszer ismertetését, terjesztését, életben tartását saját tagjai és a szakmáink iránt érdeklődők számára. Azonban az Egyesület nem tart sem esetenként, sem szisztematikusan, meghirdetett módon, rendszeres balek- és firmaoktatást, nem avat balekot, sem firmát.
Balekot avatni és firmát keresztelni csak a selmeci utód karok diákjai által tartott szakestélyeken lehet.
A Selmeci Diákhagyományok ügyében az OMBKE csak a Selmeci Bányászati és Erdészeti Akadémia szakmáinkhoz kötődő utódkarait kívánja támogatni.
A Selmeci Diákhagyományoknak más, nem selmeci utódintézmények diáksága általi “lemásolásával” kapcsolatos vitás kérdéseket a különböző intézmények diákjainak kell egymás között megbeszélniük és megoldaniuk.”
UPDATE 4.0
Közzétesszük a begyűjtött kutatásokból származó kisebb összefoglalót. Lehet, hogy a KJK-s kör nem él a lehetőséggel, (reméljük, hogy lesznek olyan új hallgatóik majd idővel, akik ezt fontosnak tartják és felhagynak a másolással) de szerencsére van olyan kar ott, aki lehet hogy fog 🙂
Kattints az alábbi hivatkozásra az összefoglalóért:
Régi_Műegyetemi_diákszokások
Összegyűjtöttünk tíz dolgot, ami beárnyékolhatja a selmeci kirándulásotokat. Mivel erre általában hideg időben kerül sor, néhány pont erre vonatkozik.
1. Sima talpú cipő vagy magassarkú
Mint tudjuk szép kis város Selmecbánya abiza, görbe bár minden utcája abiza!
Ezen felül még nagy szintkülönbségekkel is számolhatsz, szóval egy jeges úton a belvárosban vagy felfelé a Kálváriára igencsak megszívatod magad, ha kevésbé túrázós cipővel érkezel.
2. Selmec, mint több napos kocsmatúra
Csábító lehet az érzés, hogy Selmecen mulatozzunk és sörözzünk, de figyeljünk az arányokra. Jobb hozzáállás, ha úgy gondoljuk, hogy elmegyünk Selmecet megismerni, mellékesen iszogatunk is ha úgy alakul, mint az iszogatunk és mellékesen meg Selmecen vagyunk felfogás. Ha évfolyamhömbölgést szeretnétek, az közelebb és olcsóbban is megoldható.
3. Városismeret hiánya
Készületlenül menni Selmecre nagy pazarlás! Az épületek, a legendák, a ránk vonatkozó történetek ismeretének nagy fokú hiánya sima turistáskodássá “zülleszti” a visszatérést, nem utolsó sorban ha már kiadtatok x*10 000 Ft-ot
akkor nézzetek meg annyi nevezetességet, amennyi kényelmesen belefér!
A balektudnivalók és egyéb anyagok rengeteg infót adnak ezekről!
4. Mert nálunk ez nem szokás! Már a Firmáink is így csinálták a …
Ha egy évfolyamtársatok egy új ötlettel áll elő, (megnézni egy kevésbé ismert épületet, nevezetességet, szakesten eltérni attól, amit Ti láttatok anno, stb.) esetleg gondoljátok át és beszéljétek végig mielőtt reflexszerűen NEMmel leszavaznátok.
5. Ha nincsen kajád
A busz lerobbanhat, a hegymászásban igencsak megéhezhetsz, szóval legyen nálad egy kis tartalék, ha elhagyod a szállást hosszabb időre. Érdemes otthonról hozni elegendő hideg élelmet és a buszba felhozni, valami itallal együtt (nem muszáj alkoholosnak lennie 😀 ).
Ha már boltba mész, kóstold meg a jó öreg kofolát meg kérj pár Steigert is otthonra 🙂
6. Ha megfázol és nincsen gyógyszered
Ha már alapból is fájós torokkal indultál, akkor érdemes egy levél Strepsils vagy egyéb torokfertőtlenítőt magaddal vinni.
A mézes-gyömbéres pálinka vagy egy jó kis Tatratea is segíthet, de a gyógyszer talán mégiscsak jobban… Vigyél magaddal meleg öltözetet, sapkát és legalább
cserezokniból párat! (Nem árt, ha láz és fájdalomcsillapító is van nálatok egy rakat C-vitaminnal 😉 )
7. Selmec, mint after party
Van egy elsőre teljesen jó bulinak hangzó szokás, hogy a Selmecre induló busz indulásáig kocsmázunk. Ez különböző testvérvárosainkban eltérő időpontot jelenthet hajnalban vagy reggel, de garantálható, hogy hulla fáradtan fogod érezni magad és kínszenvedés lesz a múzeumok vagy a paloták
látogatása félkómásan. Aludj legalább 6-7 órát indulás előtt! Tényleg!
8. Különvonulás
Persze fontos, hogy az ember a balekjaival, tanszékével, stb. is legyen, de figyeljünk egymásra! Senki ne érezze magát egyedül azért, mert a Firmája vagy tanszéki társai esetleg nem tudtak eljönni.
9. Ha nem kérdezel
Ha valamilyen szokásban nem vagy biztos, amit Selmecen szoktunk megejteni vagy egyéb városismereti kérdésed lenne,
nyugodtan kérd öreg Firmák segítségét. Biztosan szívesen válaszolnak vagy adnak valamilyen okosító anyagot.
,,Aki kérdez: öt percig ostoba. Aki nem kérdez: az is marad, míg él!”
10. Ha rendőrt vagy mentőt kell miattad hívni
Figyelj és vigyázz magadra is! Ha elveszel és téged keresgél az évfolyam, (vagy hangoskodtál, közterületen ittál és emiatt esetleg rendőrt hívtak rád) bár sztori lehet belőle, nem éppen kellemes dolog akkor, mikor veled történik…
(tipp: EU-s TB kártyát és személyi igazolványt vigyél magaddal)
10+1. Ha nem iszol vágott sört! 😀
Próbáld ki legalább az első selmeci alkalommal ezt a csapolt különlegességet! 🙂
rezané pivo
Legyen jó hangulatú és tartalmas Selmecetek!
Jó szerencsét!
Már cikkünk legelején egyértelműen leszögeznénk, hogy tisztelet azoknak, akik munkájukat becsülettel, aktívan elvégzik vagy végezték az ilyen jellegű hallgatói képviseleti rendszerben! Szükség van az ilyen lelkes diákokra itt is!!!
A Kőhattyú kezdeményezés munkáját is támogatták már különböző
hallgatói önkormányzati csoportok! Az írás elgondolkodtató figyelemfelhívás, akinek nem inge ne vegye magára!
Talán mindenkinek van már tapasztalata a HÖK munkájával kapcsolatban (vagy annak hiányával). Sajnos gyakori az a hozzáállás, hogy a tisztségviselők csupán népszerűségi vagy ismertségi alapon vannak megválasztva függetlenül korábbi teljesítményeiktől vagy rátermettségüktől. Ha a kari HÖK-ökbe
már többségében ilyen emberek lesznek beválasztva vagy vezető tisztségbe helyezve,
akkor beindulhat egy nagyon káros öngerjesztő folyamat. Ez a folyamat ott kezdődik, hogy megszűnnek az ötletes és a hallgatói életet jobbító kezdeményezések. A HÖK tevékenysége elkezd csupán az alapszabályban rögzített kötelező feladatok elvégzésére korlátozódni, majd már ezek is nehézségekbe
ütköznek és a HÖK tagjai már az írásban rögzített minimális kötelezettségeiknek sem tesznek eleget.
Sok esetben nem a rosszindulat vezet ide, hanem az ide szükséges kompetenciák hiánya, rosszabb esetben a hanyagság, nemtörődömség és a passzivitás.
Ez a folyamat végül oda vezet, hogy a HÖK-ről és a munkájáról kialakulhat egy negatív kép, ami miatt az esetleges lelkes és hozzáértőbb diákok jelentkezési kedve a szervezetbe és a hallgatók szavazási hajlandósága is jelentősen lecsökken, így újratermelődik egy hasonló vagy egy még rosszabb réteg a következő választásokkor és így tovább…
Ezt a negatív spirált nagyon nehéz megtörni, hiszen ha kialakul egy ilyen belső szervezeti légkör, egy fecske nem csinálhat nyarat (vagy nagyon ritkán, rengeteg munka árán és akkor az egy igen izmos fecske 😀 ) és ha valami véletlen folytán
mégis egy aktív csapat jön össze a HÖK-ben, nehéz feladat lesz újra megtalálni a rég elfelejtett elvégzendő teendőket, újra kialakítani a régen bejáratott kapcsolatokat és programokat. Sokszor ez hónapokkal visszavetheti a munkát!
Általában elmondható, hogy a selmeci hagyományőrzők más közéleti vagy közösségi tevékenységgel kapcsolatos szervezetben is gyakran előfordulnak. Logikusnak tűnik tehát, hogy olyanok kerüljenek be a HÖK-be, (a hagyományőrző karokon) akik tisztában vannak az egyetem hagyományaival és már több szervezet működésébe is bepillantást nyertek. Ez együtt járhat programszervezési vagy diák képviseleti tapasztalattal, ami mind jól jöhet ilyenkor.
Ezek az érvek egészen addig állják meg a helyüket, amíg a fent említett előnyök valóban fennálnak!
Ne felejtsük el, hogy lehet panaszkodni a HÖK-re, de őket demokratikusan Ti/Mi választjuk meg!!! A mi döntésünk alapján kerülnek tisztségeikbe!
Természetesen az kicsit kényszerhelyzet lehet, ha csak egy jelölt indul, de nem muszáj akkor sem olyat támogatni, aki szerintetek nem képes a feladatok ellátására. Ha esetleg valaki ambíciót érez arra, hogy ő tudná jobban is csinálni, induljon a választásokon!
Kezdeményezéseinkben és írásainkban mindig törekszünk arra, hogy ne csak “sopánkodjunk”, hanem megoldási alternatívákat, már létező jó gyakorlatokat is ismertessünk, különben nem sok értelme van az egésznek.
A következő néhány sor talán segít ebben.
Hogyan lehet egy aktív, a diákéletet valóban segítő Hallgatói Önkormányzatot felépíteni?
Ha jelentkeznél:
- Először is, aki lelkesedést érez a dolog iránt, kérje ki a kari HÖK Szervezeti és Működési Szabályzatát. Jobb esetben ez tartalmazza a minimálisan elvégzendő feladatokat. Ez pár óra alatt átolvasható és értelmezhető. Tudd meg időben a választások időpontját!
- Ha ismersz olyat, aki korábban HÖK-ös volt (tanár, esetleg doktorandusz) és találtál példaértékűt a munkájában, akkor egyeztess egy időpontot, amikor beszélni tudsz vele erről és tanácsokat kérni.
- Tarts önismereti vizsgálatot! Egy vezetői pozícióhoz nem elég a lelkesedés, bár talán ez a legőszintébb és legfontosabb.
Ha komolyan szeretnéd csinálni a dolgokat szükséged lehet némi stressztűrő képességre, megértésre, határozottságra, egy komplex
távlatokban gondolkodó látásmódra vagy egy szakterület alaposabb ismeretére. Ezek fejlesztéséhez is kérhetsz, kereshetsz segítséget (ismerősök, szakkönyvek, netes anyagok, esetleg tréningek). - Ismerd meg a karod jelenlegi helyzetét és szokásait. Gondold végig milyen események szoktak lenni vagy éppen
mik tűntek el és vajon miért az utóbbi időben. - Készíts egy programot! Senkitől ne várd, hogy rád szavazzon, ha egy kezdetleges elképzelésed sincs a jövőről vagy a céljaidról HÖK-ösként!
- Ismertesd meg magad és a terveidet diáktársaiddal! Ha nem ismernek téged vagy a programod, miért szavaznának rád?
Ha nem szeretnél jelentkezni, de szeretnél változtatni (amennyiben úgy érzed szükséges):
- Ne pusztán haveri vagy ismertségi alapon szavazz (vagy, mert tök jó arc, tegnap is velük söröztem és vicces srác/lány)!
Gondolj vissza olyan helyzetekre, mikor a jelölt vezetői vagy képviseleti feladatot látott el vagy ahhoz hasonló munkát végzet, amire most jelentkezik és az alapján is mérlegelj. - Ha nem ismered a jelöltet vagy a munkáit, olvasd el programját! Ha sem a jelöltet sem a munkáját nem ismered vagy a program erősen kamuszagú, akkor bizony nehéz a helyzet. Olyanra semmi esetre se szavazz, akit korábbi tapasztalataid
alapján alkalmatlan és még azt sem bíznád rá, hogy egy kiflit egyedül megvegyen a boltban 😀 (na jó viccet félretéve, lehet érvényesen szavazni de nem muszáj támogatni egyik jelöltet sem, ha nem alkalmasak). - Ha bizonytalan vagy menj el olyan eseményekre, ahol a jelöltek jelen vannak vagy éppen a céljaikat ismertetik! Kérdezz meg olyanokat, akik ismerik a jelöltet, de figyelj arra, hogy elkerüld a pletykákat és csak a valós tényekre alapozz.
Talán így szerzel olyan tapasztalatot, ami segít. - Te is támogathatod a HÖK munkáját és a teljesebb hallgatói életért tett erőfeszítéseket, ha ötleteket javasolsz vagy besegítesz a karon lévő programoknál.
Esetleg szóval vagy tettel is segítheted, támogathatod az aktív HÖK-ösöket.
Ha már HÖK-ös vagy és szükségét érzed a változtatásnak:
- Nézzed át a kari SZMSZ-t, hátha van valami, ami felett elsiklottál és eddig rosszul volt (vagy sehogy) intézve. Aktualizáld, frissítsed ha szükséges. Ez talán az egyik legfontosabb. Ha a HÖK legalapvetőbb feladatai tisztességgel és valós funkcióval
(nem csak látszattevékenység és látszatgyűlés) vannak ellátva, máris rengeteget
tettél!!! - Beszélj korábbi aktív HÖK vagy más diákszervezeti tagokkal vagy egyéb releváns tapasztalatokkal rendelkező emberekkel, hogy osszák meg ezen irányú élményeiket veled.
- Facebookon és a HÖK honlapon is frissek legyenek az elérhetőségek és a tartalom.
- Kérdezd körbe a diákokat, hogy minek látnák szükségét, illetve a már elfelejtett,
de jó kezdeményezéseket újra vedd elő. Bevonhatsz HÖK-ön kívüli ötletembereket is egyes projektekbe ha szükséges és a segítséget köszönd meg! - Legyél kitartó a munkában és bátor, hogy ha kell, ki tudj állni a hallgatók érdekeiért! Lehet, hogy munkád gyümölcse nem a te mandátumod alatt fog beérni!
- Interneten nézz körbe, hogy más karok vagy esetleg egyetemek milyen programokat szerveznek, mi működhetne nálatok is. Keress olyan
fórumokat, ahol ilyenekről tanulhatsz. - Vonjad be a többi diákot is egy terv készítésébe, kérd ki a véleményük
és időben hirdessed meg ha eseményt szervezel. - Támogassad a már meglévő tevékeny diákszervezeteket és programokat.
- Mandátumod lejártakor lássad el esetleg írásban is néhány jó tanáccsal és
az eddig végzett munka, nagyobb tervek részleteivel az utódod!
Az írásból talán néhány részlet vonatkoztatható hagyományőrző szerveinkre is, de egyet sose felejtsünk el:
A HÖK megléte szinte kötelező a törvényi szabályozások és egyéb okok miatt, a tisztségviselők pedig általában anyagi juttatásban is részesülnek. Ez karonként változó, de a havi 20-40 000 Ft (ez a juttatás két heti 8 órás diákmelónak is megfelelhet havonta, ami nagyságrendileg kb. évi 106 szakestély ára lehet összegét tekintve!) korántsem mondható ritkának.
Ezzel ellentétben a hagyományőrző diáktársaságok teljesen szabad elhatározásból alapulnak és feladataik mennyisége és minősége nem egyszer meghaladja a HÖK-ök által végzett munkát és programjaik sokszor nem csak a hagyományőrzőknek szólnak. Gyakran még tagdíjat (!) is fizetnek,
nem hogy fizetést kapnának munkájukért. Természetesen itt is mutatkoznak hiányosságok és hibák, de ezt mindenkép meg akartuk említeni.
Hagyományőrző diákszervezetekről bővebben a Selmeci GYIK-ban írtunk.
Félreértés ne essék, az anyagi támogatás igenis lehet korrekt, ha valós munka van mögötte. Örüljünk, hogy legalább ezért a közösségi diáktevékenységért adnak valamit (legtöbb esetben, egy köszönömöt sem kap az ember). Gyakran a tandíj
és az egyetemi élet költségei diákmunkát tesznek szükségessé, aminek az idő-
és energiaigénye az érdek képviseleti és egyéb hökös munka kárára menne,
így ezzel a juttatással jobban biztosítható az igényes munka!
A pénz motiválhat, erőt adhat, de ha csak azért csinálja valaki, akkor inkább ne tegye…
Ne legyen ez táptalaja (rossz értelemben vett) politikus palántáknak, nyerészkedőknek és “potyautasoknak”!
A passzivitás és érdektelenség az, ami táplálja és életben tartja ezeket a rossz szokásokat!
Ne felejtsük! A kari HÖK-ös választásoknál tehát a döntés a MI, a TI kezetekben van!
Bár nehéz egy ilyen fentebb említett negatív spirálból kilépni, de igenis sikerülhet, volt rá példa és a fent említett néhány pont is segíthet ebben!
A végén ismét meg kell említenünk, hogy köszönjük az olyan HÖK-ök munkáját, akik munkájukkal utat mutatnak és lehet rájuk számítani!
A bursch kifejezés hagyományainkban általában azokat a diákokat jelenti, akik szívvel-lélekkel vesznek részt a selmeci diákéletben. A szó láttán német eredetre gondolunk és fellapozva a német szótárat, a következőt találjuk:
Bursche – fickó, fiatalember, legény.
Más helyen a bursch kifejezésre azt találjuk, hogy hallgatót jelent német egyetemen.
Ennél tovább kutatva azonban azt találjuk, hogy etimológiáját tekintve a bursche kifejezés a diákszállás, a bursa lakóját jelenti, amit a 18–19. században általánosan használták a diákok megnevezésére. A bursa – a latin erszény szóból származik, mely a diákok közös szállása, ahol az ott tartózkodásért fizetni kell. Ezeket a költségeket és gyakran az étkezések árát is közös kasszából finanszírozták. Olyan is előfordulhatott, hogy magukat a tanórákat is ezeken a helyeken tartották.
A selmeci diákhagyományokat követő diáktársaságok előszeretettel használják a bursch kifejezést. Az ábrán a Fehérvári Burschok képe látható, akik a 2017-es Visszatolást szervezték.
A városi kézművesek és kereskedők ugyanúgy, csak éppen nagyobb gazdasági és társadalmi erőfeszítéssel – harcoltak a jogaikért, mint az iskolák, ezért egyáltalán nem véletlen, hogy a diákság is létrehozta a céhek mintájára a maga érdekszövetségeit. Hasonló, de kissé módosult, kibővített jelentéssel felruházva az eddig leírtaktól, ezeket az érdekszövetségeket az Európai Egyetemeken bursának nevezték. A bursa tulajdonképpen láda volt, amelyben a diákok a közös pénzt és a fontos iratokat őrizték. (Akárcsak a céhek a maguk kincsét a céhládában.) Ugyanazon az egyetemen több bursa is lehetett és a diákok gyakran nemzetiség szerint is elkülönültek. A magyar fiúk például a ,,Bursa Ungarorum” köré gyülekeztek, ha pénzt akartak befizetni vagy kivenni, de persze olyankor is, ha valakit, valamit ünnepelni kellett. Ennek felügyeletét az elnök látta el. (Avatástól ballagásig 2007)
Tehát a szó latin formáját melyet már középkori német egyetemeken is ismerhettek, kissé kiegészítve megkapjuk a Bursche kifejezést. Ebből kiindulva bajtársi diákszövetségek, a Burschenschaftok neve is erre az eredetre vezethető vissza, mely mozgalom 1815 körül Jénában kezdett kibontakozni és elsősorban német nyelvterületen terjedt el.
1823-ban Selmecen is megalapul egy ilyen jellegű társaság, a ,,Deutschen Gesellschaft zu Schemnitz” mely a burschenschaft mozgalom helyi megfelelőjének számított. Ez a szervezet még Selmecen megszűnt. Tehát a német (vagy német közvetítésű) elemek nem úgy kerültek hozzánk, hogy valahonnan lemásoltuk azokat, hanem a helyi diákéletre hatottak a nem kis létszámban ott tanuló németajkú hallgatók. Megítélésünk szerint a burchenschaft mozgalom mint a német ifjak „felforgató” nemzeti törekvéseinek képviselője elsősorban politikai szervezetnek minősült. Gyakorlatilag azonban, legalábbis ez a selmeci hajtás nem igen volt több, mint kifele zárt, belül összetartó diákközösség, amely hagyományos szokások szerint rendezte be és élte saját,elég színes, de kissé öncélú életét.
Bár a hagyományőrzők között páran felkapják fejüket arra, ha a bursch szót bursnak írják “ch” nélkül, de ha a német diákoknak belefért egy kis németesítés, akkor nálunk is elfogadható ez a magyarosabb írásmód. Egyébként ez az írásmód korábban is megjelent már.
(És igen, valószínűleg a Bursa Hungarica ösztöndíj sem véletlenül kapta ezt a nevet. 😉 )
Kiegészítésként közöljük a. Doki hozzászólását a témához, mely tovább bővíti a témáról ismereteinket:
,,A Burschenschaftok mai napig létező szervezetek német nyelvterületeken és bár valóban a 19. század elejére vezethető vissza a megalakulásuk merőben eltér a mai értelmezésük a történelmi gyökereiktől. Kezdetben a felvilágosultan gondolkodó akadémiai diákok gyűjtőhelyei voltak ezek a szervezetek és nyíltan kiálltak az önkényuralom, a társadalmi határok, a nemesség ellen, valamint a Napóleoni Háborúk idején és a német egyesítés korában sokat tettek a német kultúra terjesztéséért, sőt akár csatákban is részt vettek szabadcsapatokként. A 19. század végére azonban válságba kerültek és megszűntették őket a köreikben elterjedt nacionalista, elitista és antiszemita módszereikért, ami szembement az adott kor szellemével (a kezdeti törekvéseikkel ellentétben ugyanis ekkorra már szinte csak gazdag német férfiak lehettek tagjaik, sőt vallási/származási tekintetben is kirekesztettek számos korábbi tagot, illetve nem vettek fel pl. zsidó származásúakat). A Második Világháború után alakultak újra és a mai értelmezésben egyértelműen szélsőjobboldali egyetemi körökként illetve diákszövetségekként működnek, a német és osztrák diákság kevesebb, mint 1%-át összekapcsolva ilyen módon. A szélesebb német ajkú társadalom jobb esetben maradi, elitista klubnak tartja ezeket, rosszabb esetben egyenesen neonácinak, ha jól tudom vannak olyan tartományok ahol egyenesen tiltják is a működésüket. Szóval mi a Selmeci Hagyományok szűrőjén át az Akadémia diákszövetségét értjük ez alatt, illetve magunkat akik a mai napig őrizni szándékozzuk a kezdeti eszméket, azonban ha egy német vagy osztrák embernek kezded nagy lelkesen mesélni, hogy te bizony bursch vagy akkor azzal könnyen félreértésbe kerülhetsz.
Ezt a vélekedést egyébként osztrák diákok is megerősítették bennünk.
Jó szerencsét!
Gyakran felüti fejét hagyományainkban az a gondolat, hogy csak a műszaki szakok rendelkeznek selmeci eredettel.
Nos ősi szakból három van és hagyományaink rendszere ezért nyilvánvalóan ezen szakok alakították legerőteljesebben, de ne feledkezzünk meg arról, hogy már Selmecbányán a Bányászati-kohászati Tanintézetben is szakosodtak második évben a hallgatók, melyek a következők voltak:
– bányaművelő és bányajogász
– bányamérő
– ércelőkészítő
– kémlész és kohász
– pénzverő és aranyválató
Tehát, ha a jogi és közgazdász vonalra gondolunk az már itt is megjelenhetett a gazdasági, gazdálkodási tárgyakkal.
1809-ben rendszeresítik az akadémián a felsőbb tanfolyamokra előkészítő filozófiai kurzust, s a bölcsészeti tanszék keretében kezdi Schittkó János tanár a matematika és fizika oktatását. 1904-ben pedig már jogi tanszék is alapul Selmecen.
Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a gazdász, bölcsész vagy jogász felsőoktatás európai fellegvára Selmecen lett volna, de már itt is fontosnak tartották egyéb kiegészítő területek oktatását elkerülve szakbarbárságot, hogy egy nagyobb látókörű képzést biztosíthassanak.
Egészségügyre való utalást, a következő helyen találhatunk:
Talán régen elmondható volt, hogy a mérnöki szakma egyben egy másfajta szemléletet is jelentett, manapság ez határvonal a
tömegképzésnek “hála” elmosódottnak látszik (legalábbis a többséget tekintve). Ti mit gondoltok erről? Mindenesetre akárhogy is forognak a mérnökök fejében a gondolatok fogaskerekei, az elmondható hogy a selmeci hagyományokra minden hagyományőrző szakon közel ugyanúgy gondolnak (ezt kutatás is alátámasztja) és teljes értékű selmeci diák bármely keresztelt hallgató, aki értékeinket és szokásainkat becsülettel elsajátítja, megéli és továbbadja utódintézményeink hagyományőrző szakjain!
Feldolgozás...
